Az éjszaka közepén felkelt. Nincs neve. Ez most posztmodern. Azt álmodta, hogy két nigger hátulról keféli. Izzadt volt. Lelőtte magáról a takarót. Csak akkor tűnt fel neki, hogy csurom víz. Tél van. Hideg. A szoba is hideg. Az egész világ hideg. Elgondolkodott, hogy mekkora fless lenne tekerni egy blantot, kiülni a lépcsőre a kutya mellé, és elszívni a mínusz 6 fokban. Még nem is volt embertől elrugaszkodott ötlet. Alig fagyott. De végül ottmaradt. Az előző álom kissé megviselte labilis idegrendszerét. Próbált visszaaludni, de nem ment.

Bekapcsolta a tévét. Az alapértelmezett egyes csatorna sípolása cseppet sem halk jajgatást váltott ki belőle. Tisztára, mint egy Hiccskokk filmben. Kapcsol. Következő. Következő. Kö... Végre valami. Ingatlanpanama. Finanszírozási problémák. Megtalálták harmadik Ramszesz sírját. Baj van a világgal. Inkább visszafekszik aludni.

Belegondolt, hogy nem is akkora tragédia, ha két nigger véresre bassza hátulról, ilyen még úgyse volt. Pont a minap mondta neki valami hülye, hogy az álom arra való, hogy olyanokat éljünk át benne, amit az életben nem szeretnénk vagy nem tudunk. Vagy ki tudja.

Van az a sztori, mikor egy kedves ukrán házaspár meghívta a szomszédot egy kis vacsira. Előtte, közben meg utána is csúszott le kis vodka, aztán valamin egymásnak estek. Előbb csak szóban, aztán mire a szomszéd nem volt hajlandó igazat adni vendéglátóinak, késsel is. Szegény Alekszander Novikov. Mikor a tizennegyedik szúrást kapta a gerincébe, talán még akkor sem sejtette, milyen nyomorúságos sors vár a testére. Szóval kivéreztették, aztán a fejükhöz kaptak, valahogy így:

- Te Okszana. Micsinájjunk most?

- Öööö, együk meg, Eduárd.

És lőn. Szétcincálták a húsát, a jó asszonyka összerittyentett belőle egy ínyencpörköltöt, közben a férje, a galamblelkű Eduárd befejezte a művet, a többletet bepakolta a fagyóba, a test többi részét bedobta a szennyvízaknába.

Az író most elvesztette a fonalat. Megint. Mostanában mindig. Bassza meg.

A tudatmódosító szereket használó fiatalok száma tizenöt év alatt megötszöröződött.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zoltandavid.blog.hu/api/trackback/id/tr642464087

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása